A UA 901 nem mindig UAL901
A légi közlekedés két számozási rendszerrel működik. A jegyen a légitársaság kétkarakteres kereskedelmi kódja és egy szám áll, mondjuk UA 901. A repülési tervében és a transzponderében a gép egy háromkarakteres kódra épülő hívójelet használ, a United esetében UAL901. Ez még stimmel.
Európa nagy része azonban olyan hívójelekkel repül, amelyeknek semmi közük a jegyhez: a Ryanair RYR10AM-ként, az easyJet EZY16NE-ként. Ez szándékos. Ha két hasonlóan hangzó számú gép van ugyanazon a frekvencián, a pilóta válaszolhat egy olyan utasításra, amely a másiknak szólt, ezért a forgalmas légitársaságok betűkből és számokból álló hívójeleket adnak a járataiknak, amelyek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra.
Egy járatot ráadásul gyakran több számon is árulnak. A dohai indulási táblán a járatok nagyjából hét tizede egy másik légitársaság számát is viseli. Az Egyesült Államokban egy nagy légitársaság kódjával kiadott jeggyel utazó járatot gyakran egy regionális társaság repüli a saját hívójelével: a United UA 5327-es járata GJS4475-ként repül.
Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában a szám egyszerű átalakítása a járatok túlnyomó többségénél működik. Európában gyakrabban vall kudarcot, mint ahányszor beválik.
Amit az indulási táblák tudnak
A két szám közötti kapcsolatot a repülőterek őrzik. A svéd repülőterek a hívójelet még ki is írják a tábláikra. Máshol a tábla egy sorát azzal a járattal párosítjuk, amelyet ténylegesen láttunk abból a repülőtérből arra a célra abban az időben elindulni, és csak akkor, ha nincs kétség. A svéd táblákon, amelyek a választ is elárulják, a sorok 99,89 százaléka párosult így helyesen.
Még az órák sem egyeznek. A tábla azt mutatja, mikor tolták hátra a gépet a kaputól, a hálózatunk azt látja, mikor emelkedtek el a kerekei a pályáról. Az olyan nagy csomópontokon, mint Chicago, Dubaj vagy Hongkong, a jellemző különbség több mint húsz perc gurulás és sorban állás, és a párosításnak ezzel számolnia kell.
A napról napra ismétlődő párokból a kereső megtanulja a légitársaság rendszeres járatait. Egy megtanult pár azonban csak akkor jelenik meg, ha ma egy járat megerősítette. Az a pár, amelyet ma senki sem látott repülni, minden harmadik esetben hibásnak bizonyult, mert a légitársaságok átrendezik a hívójeleket. A mai járattal megerősítve tízezerből kilenc esetben volt hibás.
Ha nem vagyunk biztosak, Ön dönt
Ahol nem vagyunk biztosak egy párosításban, megmutatjuk a lehetőségeket, és Önre bízzuk a döntést. Ha két forrás ugyanazt a számot két különböző hívójelhez köti, nem választjuk ki a valószínűbbet. Az ellentmondás azt jelenti, hogy semmit sem mutatunk tényként.
A járat oldalán a jegyszám a hívójel mellett áll, és egy kis „i” megmondja, honnan származik a kapcsolat: egy táblától, amely ma éppen ezt a járatot erősítette meg, vagy egy rendszeres járattól, amely csak általában repül ebben az időben. A közös üzemeltetésű (codeshare) számokat külön jelöljük.
Prága–Split és a „Praha” nyelvtana
A kereső a körülöttünk élő emberektől is tanult. Valaki beírta: „praha - split”, és üres oldalt kapott. Ma az oldal szinte minden nyelvén érti a városneveket, a cseh ragozást is beleértve, és megmutatja két hely közötti összeköttetést az összes légitársaságnál, előzményekkel és mindkét végén helyi idővel.
A világ azon járatainak aránya, amelyeket a jegyszám alapján meg lehet találni, már egyedül a szeptember 26-i változással 68-ról 72 százalékra nőtt. Európában egyötöd alól majdnem egyharmadra, a Közel-Keleten 59-ről 72 százalékra. Észak-Amerika 94-en állt.
Európában a jegyszám egyszerű átalakítása a járatok kevesebb mint harmadánál működik. A járatát mégis megtalálja.